Szuperélelmiszerek górcső alatt

 

Te is biztosan hallottál már róla, hogy némely szuperélelmiszernek tartott alapanyag milyen kiemelkedő egészségvédő hatással bír. Egyes állítások szerint például a fahéj csökkenti a magas vércukorszintet, a goji bogyó támogatja a regenerációt és javítja az emlékezőképességet, a vizitorma védi a bőrt az öregedés ellen, az acai bogyóról pedig olvasható, hogy gyorsítja az anyagcserét, feltölt energiával és elveszi az éhségérzetet, így jól használható fogyókúrában… Te is elhiszed ezeket? Nézzünk picit a dolgok mélyére…

 

A tökéletes hatóanyag egy falatban

 

Nem csoda, hogy az úgynevezett szuperélelmiszerek jobban felkeltik az emberek érdeklődését, hiszen már a név is azt sugallja, hogy különlegesek: olyan tápanyagokban gazdagok, melyek különösen kedvező hatást gyakorolnak az egészségre és a jó közérzetre, írja az Oxford English szótár.

Nekünk nem is kell más: olyan anyagra vágyunk, ami megvéd minket a betegségektől, segít lefogyni, gátolja a hízást, méregtelenít és folyamatosan jól karban tart bennünket.

És persze elég legyen annyi, hogy belekeverjük a reggeli folyadékba, vagy bekapjuk kapszulaként. Sok ismeretlen alapanyag, mint például a chlorella, a goji bogyó, a spirulina, a maca por, a kendermag vagy az ismerősebb lenmag, gránátalmamag, kakaóbab, kelkáposzta, zöld tea, brokkoli, lazac is megtalálható a különböző szuperélelmiszeres listában.

 

Azonban a kiegyensúlyozott táplálkozás jóval többet jelent annál, minthogy ezeket fogyasszuk kizárólagosan.

 

Több mint 40 tápanyag, minden nap!

 

Akármelyikre is kattansz rá, jusson eszedbe, hogy csupán egy összetevő nem tud megvédeni mindentől. Nem egy csodatevő hatóanyag van, hanem sok száz, ezer, így ha egy étel/alapanyag mellett teszed le kizárólagosan a voksod, nagy valószínűséggel többet ártasz magadnak, mint használsz.

Mert a szervezetednek

minden nap több, mint 40 féle makro- és mikrotápanyagra van szüksége ahhoz, hogy a működéséhez szükséges alapvető folyamatokat el tudja látni

– ehhez azonban nem elég egy olyan magas antioxidáns tartalmú szuperélelmiszer, mint például az áfonya! Ez mellett, hogy valóban véd a szabadgyökök káros hatása ellen, nem az elég energiát a mindennapos működéshez.

 

Chia magot mindenbe?

 

Nézzük a chia magot. Az utóbbi években nagyon felkapták, hiszen magas az élelmi rost tartalma, kedvező a zsírsavösszetétele, magas az antioxidáns tartalma; a jó vízmegkötő képessége révén pedig mutatós puding is készíthető belőle. Miért ne fogyasszuk hát korlátlanul? Minden napra egy chia pudingot!

Lehet, hogy csábító tulajdonságai vannak, de nagy mennyiségben fogyasztva már visszaüt:

gátolja az egyéb tápanyagok felszívódását és székrekedést is okozhat. Arról nem is beszélve, hogy pl. gyulladásos bélbetegség, fekély, aranyér esetén kifejezetten káros is lehet a fogyasztása… Bővebben a NÉBIH weboldalán olvashatsz erről.

 

„Csinált” sztárok

 

Legyen benned természetes gyanakvás, amikor egy-egy alapanyagot hihetetlen hatásokkal reklámoznak! Ha néhány élelmiszert ugyanis szuper jelzővel illetnek, azzal azt a benyomást keltik egyben, hogy a többi élelmiszer nem tud annyit. Pedig ezek sokszor több jótékony hatású összetevőt tartalmaznak, csak éppen nem lehet belőlük sztárt faragni…

Jó példa erre a zabpehely, ami  – a sokszor megalapozatlan állításokkal felruházott szuper társaival  szemben –  valóban bizonyított jótékony hatásokkal bír: kedvezően hat a vér koleszterinszintjére, lassan felszívódó szénhidrát révén segíti a kiegyensúlyozott szénhidrát-anyagcserét és igen sokrétűen felhasználható, így ezek miatt akár szuper jelzővel is illethetnénk…

Mi azonban azt tanácsoljuk: ahelyett, hogy egy-egy “szuperélelmiszerre” koncentrálnál, törekedj a változatosságra és ne dőlj be a divatnak.

 

Dékei Zóra, a Sportkontroll Team dietetikusa

 

ezek is érdekelhetnek

Az ayurveda bölcselet azt mondja: feküdj le este 10-kor és kelj korán, reggel 6-kor – ezáltal a súlyproblémád megszűnik. Lehet, hogy ennek nem hiszel, de azért mégiscsak kíváncsi vagy, mi állhat e évezredes tanács mögött . Miért felelős az elégtelen alvás az elhízásért és a fokozódó szénhidrát-anyagcsere zavarért? És hogyan fordítható vissza a negatív tendencia csupán azzal, hogy többet és jobban alszunk? A nem alvás hazavágja az cukoranyagcserét Az alvásmegvonás és a romló anyagcsere közti kapcsolatot már régen bebizonyították. Egy 2012-es tanulmány leírja, hogy mit tapasztaltak 4 napon át történő alvásmegvonásnál a kísérletben résztvevőknél. 8.5 óra helyett 4 órával kevesebbet aludtak. Mi történt? Kimutathatóan a szervezetük inzulinérzékenysége 15%-kal romlott, a zsírsejteké egyenesen 30%-kal. (Itt olvashatsz róla: nnals.org/aim/article/1379773/impaired-insulin-signaling-human-adipocytes-after-experimental-sleep-restriction-randomized ) Egy másik, hollandok által végzett kísérlet még ennél is konkrétabb volt: a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című szaklapban megjelent eredmények szerint már egyetlen egy éjszaka folyamán történt alvásmegvonás (8 óra helyett 4 óra) 18-25%-kal csökkentette az inzulinérzékenységet! (Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2890361/ ) Ennél a kísérletnél az volt az érdekes, hogy olyan 1-es típusú cukorbetegeken végezték, akik inzulinoznak; kialvatlan állapotban igazolhatóan nagyobb inzulinadagra volt szükségük ahhoz, hogy a vércukor-szintjük normál tartományban maradjon az étkezéseket követően! Ugyanez az egészséges embereknél is igazolható, tehát ha éjszaka jóval kevesebbet aludtál a kívánatosnál, már az azt követő nap folyamán magasabbra ugranak ki az inzulin- és cukorgörbéid. Viszont a laikus ember számára azonban sokkal kézzelfoghatóbb az az információ, miszerint annak az embernek, aki napokon keresztül alvásmegvonást szenved el, lelassul az alapanyagcseréje: átlagosan 300 kalóriával kevesebbet éget el a nap folyamán. Ugyanakkor legalább ennyivel többet is eszik, és ezzel el is jutottunk az „álmos ember evéssel kompenzál” jelenséghez. Éhesebb vagy álmosan Ilyenkor megborulnak a hormonjaid, rögtön több is. Ne feledd, a szervezeted nagyon érzékeny műszer! Leptinből kevesebb termelődik, aminek viszont az a feladata, hogy jelezze: a gyomor tele van. Ez egyfajta „jóllakottság”-hormon, ami szabályozó szereppel is bír: ha kevesebb van belőle, a szervezet energiafelhasználása is lassul, eközben folyton ennivaló után áhítozol. Viszont több termelődik ghrelinből, az úgynevezett „éhséghormonból”, aminek hatására az agy éhségérzetet kelt. Nő a korzitolszint is, ami stresszhormon. Ez sokkal szélesebb körben ismert, erről azt is sokan tudják, hogy ha a nap végére is magas marad a szintje, akkor az komoly elalvási nehézségeket, álmatlanságot okozhat (tehát ördögi kör indul be), az inzulinrezisztenciát fokozza – és igen, növeli az éhségérzetet… Ráadásul a megfigyelések szerint az éjjeli baglyok (akik jóval éjfél után térnek nyugovóra) nem tudják megállni az evést ebben a napszakban sem, és gyakrabban kívánnak meg magasabb zsír- és szénhidráttartalmú nassolnivalókat. Mindez a kalóriahalmozásnak kedvez. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy akár pár hétig tartó rossz periódus után több ezer pluszkalóriát köszönhetsz a felében-harmadában átvirrasztott éjszakáknak, ami persze mind a zsírpárnáidban rakódik le. Nincs új a nap alatt Általában az életvitelünket – azaz a felvett szokásainkat – tehetjük felelőssé a rossz alvásért, hiszen mutass csak egy – nem beteg – állatot, amelyik nem tud aludni! És ezzel vissza is kanyarodtunk az ayurvéda tanácshoz, de nem kell a világ túlsó világ feléről importálni bölcsességet, elég csak dédapáinkra gondolni: még mondogatták is, hogy ők leginkább tyúkokkal feküdtek és keltek. Nyugodtan vonj párhuzamot a civilizációs ártalmak (kütyük minden mennyiségben, megsokszorozódott ingerek, felgyorsult városi élettempó, rossz minőségű ételek és mozgáshiány stb.), az elromlott alvás és a mind többeket érintő elhízás / inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség között, mert ezek között valójában direkt ok-okozati összefüggés van. Nincs új a nap alatt…. ezek hozzák el a könnyű álmot: • az életmódváltás itt is aranyat ér: a kiegyensúlyozott vércukor-szintet biztosító, tudatosan felépített étrend és az akár mindennapos (!) mozgás, sportolás – nem hirtelen, hanem fokozatosan bevezetve – csodát művelhet az alvással • lefekvés előtt 1-2 órával (tehát legkésőbb 21h körül) már lassíts: kapcsold ki a kütyüket, zárd ki a külvilágot, tompítsd a fényeket, és felejtsd el az edzést (maximum könnyű, rövid séta jöhet szóba) • közvetlenül lefekvés előtt érdemes utóvacsorázni (ha inzulinrezisztens vagy sportoló vagy), hogy elkerüld az éjszakai hypoglikémiát, ami szintén rontja az alvásminőséget (az utóvacsora egy kevés lassan felszívódó szénhidrát legyen, fehérjével) • a szoba ideális hőmérséklete 20 fok alatt van alváskor! • javasoljuk a melatonin szedését, amely egyébként sokkal többet tud az alvásszabályozásnál (olvass róla itt) • vannak egyéb természetes nyugtató hatású szerek (komló, citromfű, valeriana stb.), amelyek szintén segíthetnek • ha mindezek

Szuperhatékony és természetes: az inozit