Nem működik sokáig a nőknél a drasztikus szénhidrát-megvonás?

Az elmúlt évtizedben a ketogén étrend egyre népszerűbbé vált. Ezt eredetileg az epilepsziás gyerekek kezelésére fejlesztették ki, de manapság az emberek kifejezetten fogyás céljából próbálkoznak vele. Vagy azért, hogy a 2-es típusú cukorbetegségüket, esetleg daganatos betegségüket kordában tartsák. Ugyanakkor egyre több táplálkozástudományi szakember fogalmaz meg aggályokat a tapasztalataik alapján –  és a legújabb kutatási eredmények sem biztatóak.

 

A ketogén diéta meglehetősen szigorú és sokak számára elrettentő. Lehetővé teszi ugyan a zsírok mérték nélküli fogyasztását és – elvileg – a megfelelő mennyiségű fehérje bevitelét, de jelentősen lecsökkenti a szénhidrátok, így a keményítő, cukor és rost arányát az étrendben. Az energiaszükségletet döntően zsiradék fedezi, és csak az étrend egynegyed részében engedi meg a fehérjét illetve a szénhidrátot. A legutóbbiból csak minimális mennyiséget enged; a borsó, krumpli és kukorica fogyasztása például tilos.

Alapelve: általában a test szénhidrátokat használ fel elsődleges energiaforrásként. Ha azonban az nem áll rendelkezésre, akkor a szervezet a tárolt zsírok égésére vált. Azaz szépen lefogyunk tőle, anélkül, hogy éheznénk!

Bár számos tanulmány és sikersztorik tömkelege igazolja a „ketózás” előnyeit, sok vita folyik az étrend hosszú távú hatásairól.

Ugyanis egyre több anyagcserével és táplálkozással foglalkozó szakember tapasztalja a pacientúrája körében, hogy a ketogén étrend végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Gyakori, hogy először fogynak tőle, de aztán előbb-utóbb visszajön a leadott súly.

Különösen a nők körében tapasztalhatók ellentmondásos jelek. Izomszövetből is jócskán veszítenek a zsír mellett, az alacsony energiabevitel mellett nem tudnak komolyabban sportolni, a súlyuk inkább ingadozik és huzamosabb idő után romlani kezdenek a hormonértékeik. A ketohívők erre azt mondják: nem jól csinálták a diétát.

Nem könnyű egy ilyen divatirányzattal szemben állást foglalni

A szakemberek viszont egyre biztosabbak abban, hogy nem csak erről van szó.

 

Bezavarnak a női hormonok – az első ezt igazoló tanulmány

 

A tavaly a Diabetes folyóiratban megjelent  (és idén márciusi nemzetközi konferencián be is mutatott) tanulmány konkrétumokkal igazolta, hogy ezek a megfigyelések nem légből kapottak. Itt a kutatók azt vizsgálták, hogy a ketogén étrend hogyan érintette a hím és nőstény egereket. Ők úgy találták, hogy míg a vizsgálatban a hím egerek súlya csökkent, a nőstény egereké inkább nőtt. Károsodott glükóz intoleranciát (IGT) is tapasztaltak náluk, ami a cukorbetegséget megelőző fázisra jellemző!

A kutatók, akik az Iowa-i Egyetemen végezték a study-t, az ENDO 2019 konferencián, Los Angelesben mutatták be eredményeiket. Ez a tanulmány egyike azon keveseknek, amelyek a keto diéta hatékonyságának lehetséges nemi különbségeit vizsgálják.
A keto étrend a kísérletben 75% zsírt, 3% szénhidrátot és 8% fehérjét tartalmazott, míg a kontroll étrend 7% zsírt, 47% szénhidrátot és 19% fehérjét. 15 hét elteltével a kutatók azt találták, hogy a keto étrenden lévő hím egereknél a vércukorszint stabilizálódott és vesztettek a testtömegükből. A nőstény példányoknál pont ellentétes eredmények születtek: súlyt szedtek fel, a vércukorszint magasabbra kúszott és romlott az inzulinérzékenységük.
A kutatók úgy vélik, hogy a markáns különbség főként az elsődleges női nemi hormonnal – ösztrogénnel – magyarázható. Ennek alátámasztásához eltávolították néhány nőstény egér petefészkét, és hasonló kísérletet hajtottak rajtuk végre. Ez jelentősen megváltoztatta az eredményeket. A kontroll étrendet kapó egerekkel szemben a keto diéta alá vetett és  petefészek nélküli nőstény egerek a testzsír csökkenését mutatták, és a vércukorszint-szabályozás sem borult fel. Más szóval: ösztrogén hormon hiányában a keto diéta már működött!

 

Szó se róla, az egerek nagyon különböznek az emberektől, ezért ezek az eredmények nem jelentik automatikusan azt, hogy a ketogén étrend minden nőre káros, és hogy a vércukorszintjük és súlyuk biztosan fel fog borulni tőle.

De az endokrinológusok figyelmeztetnek: míg rövid távon sok nő inkább sikeresnek érzi a keto diétát, hosszabb idő elteltével egyre valószínűbb, hogy számolniuk kell a hormonjaikkal. Mert a női hormonok bizony közbeszólnak.

A szénhidrát drasztikus megvonását stresszként érzékeli a női szervezet  

 

A szénhidrátot a médiában és különféle táplálkozással kapcsolatos cikkekben, divatos diétás leírásokban úgy festik le, mint egy ördögtől való tápanyagot. Pedig a szénhidrát a test üzemanyaga és a női egészség kulcsfontosságú részét képezi! Fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, és a rostok fogyasztása – ami tulajdonképpen emészthetetlen szénhidrát – elengedhetetlen az egészséges emésztés működtetéséhez. Különösen a női testnek kell hozzájutnia megfelelő mennyiségű szénhidráthoz – nap, mint nap-  ahhoz, hogy a hormonháztartás egyensúlya fenn tudjon maradni.

Breyer doktornő sem tudja dicsérni a ketogén diétát

Breyer doktornő szerint: “A napszaki ritmushoz illesztett, megfelelő konyhatechnológiával elkészített, jó glikémiás és jó inzulin indexű szénhidrát nem hizlal és pláne nem káros.  Sőt!
Már kezd leesni a tantusz a kutatók körében is, hogy a ketogén étrend nem a termékeny korú nők étrendje! Inkább testtömeg-növekedést okoz.
Ahogy látom, náluk sem a ketogén, sem a paleo étrend nem vezet egészséghez, csak és kizárólag hiányállapotokhoz és anyagcsere-labilizálódáshoz! A szív- és érrendszert fenyegető kockázatnövekedésről és onkológiai kockázatról nem is beszélve.

Amikor a női test nem jut hozzá a komplex szénhidráthoz, akkor az hatással van a kortizolszintre (ami stresszhormon); így eltolódik az ösztogén és progeszteron aránya, a pajzsmirigy-működés lassul és a szénhidrát-anyagcsere is megváltozik: nőnek az inzulinszintek.

Ez pedig súlynövekedéshez vezet hosszú távon, hiszen a hiperinzulinaemia következtében nő az éhségérzet, többet eszünk, illetve az több lépcsőben is tovább borítja a hormonháztartást.

Különösen rosszul sülhet el a tapasztalatok alapján a  ketogén étrendes próbálkozás azoknál a hölgyeknél, akik aktívan sportolnak és/vagy eleve nem rendelkeznek túlsúllyal; esetleg pajzsmirigy-alulműködésben szenvednek vagy eleve magas a kortizolszintjük stresszes életvitel, alvásdeficit stb. miatt. Az ő esetükben nem csak a ketogén étrend, hanem az egyéb extrém szénhidrát-megszorításon alapuló étrend is – nagy valószínűséggel –  problémát fog okozni.

A kutatók az egész problémakör gyökerét a szénhidrátok drasztikus megvonásában és a nem elegendő fehérjebevitelben látják. A keto-ban nincs keményítő, sem gyümölcs, csak 30 grammnyi (főleg zöld zöldségekből származó) szénhidrát; emellett pedig a megfelelő energiamennyiség biztosításához legalább 50 gramm fehérjére lenne szüksége egy átlagos nőnek (ha aktívan mozog, akkor még többre).
Azonban az étrend arányai ezt nem engedik meg, és bár elméletileg a keto-ban a zsiradék fedezné a szükséges energiát, a gyakorlatban a test a fehérjetartalékokhoz is hozzányúl. És megfigyelték, hogy ezzel párhuzamosan elkezd nőni a kortizolszint a szervezetben, mintha nagy mértékű stressz érné. (Ugyanez történik akkor is, ha valaki jelentős alvásdeficitet halmoz fel, folyamatosan, nagyon stresszes az életvitele, vagy annyira keményen sportol, hogy nincs elég ideje regenerálódni.)
Amikor a kortizolszintek hosszú ideig magasak, a test fokozza a tesztoszteron és az ösztrogén előállítását, és ezzel párhuzamosan kevesebb progeszteront termel. Ez a hormonális változás olyan tüneteket okozhat, mint az aknés bőr és az elmaradt ovuláció és menzesz, vagy ronthatja olyan, már meglévő állapotokat, mint az endometriózis vagy a PCOS. Azt is megfigyelték, hogy az ösztrogénszint növekedésével a pajzsmirigy-működés is csökken, ami szintén lassuló anyagcserével és hízással jár együtt.

 

A női hormonrendszerek nagyon érzékenyek; ez az oka annak, hogy a nők először lefogynak ugyan, miközben lemerülnek a glükóztartalékaik, és ekkor az inzulinszintjük is csökkenhet, a hormonjaik akár javulhatnak, jobb esélyekkel eshetnek teherbe. Különösen az elhízott nőknél lehet szembeszökő ez a gyors javulás.

De ahogy telik az idő, elkezd stagnálni a súlyuk, hiába folytatják a diétát. Ezt követően megborul a dominó, és a hormonháztartás megállíthatatlan, fokról fokra történő labilizálódásával párhuzamosan romlik a szénhidrát-anyagcseréjük is és lassan, de biztosan elkezdenek újra hízni.

A számos, ketogén diéta dicséretét zengő tanulmány alapvető hiányossága a kutatók szerint, hogy nem vizsgálják a hosszú távú hatásokat a 18-45 éves (azaz termékeny korú) nők körében. Ezért egyelőre maradnak az anekdotikus beszámolók és a szakemberek megfigyelései az elmúlt évekből: ezért is érdemes nyitott szemmel járni.

 

Forrás: https://www.endocrine.org/news-room/2019/endo-2019—females-respond-poorly-to-ketogenic-weight-loss-diet-in-an-animal-model

Forrás: The keto diet helps men – not women – lose weight, new research suggests – https://bigthink.com/surprising-science/keto-diet-women

 

iratkozz fel a hírlevelünkre, ha szereted az írásainkat

ezek is érdekelhetnek

Túlélő trükkök karácsonyra

Lehet, hogy mégsem annyira egészséges a ketogén diéta?