Proteindilemma

 

(Az eredeti cikkünk a 2017 októberi Pump&Flex Magazinban jelent meg. Köszönjük a lehetőséget a cikk átvételére Buranits Ildikónak!) 

2017 augusztus 25, Ausztrália: egy 25 esztendős, kétgyermekes testépítő versenyző hölgy halálát a magas fehérjetartalmú étrendjével és túlzott mértékű protein shake fogyasztásával hozták összefüggésbe. Ez az álláspont orvosi szempontból több sebből vérzik. 

 

A hölgy egy ritka genetikai betegségben a karbamidciklus, vélhetően kifejezetten enyhe fokú zavarában szenvedett, ami a máj ammónia-anyagcseréjét (NH3) érinő életveszélyes állapot. A fehérjéket felépítő aminosavak lebontási folyamatában 6 féle enzim vesz részt.

Ezen enzimeket kódoló gének mutációjától függ, hogy mely enzim működése milyen fokban károsodik és végeredményben ez határozza meg a betegség klinikai megjelenési formáját és az állapot súlyosságát. A súlyosabb esetek már a beteg gyermek világrajövetele utáni 24 – 48 órában jelentkeznek. A nagyon enyhe esetek az érintett egyén élete során sokáig ki sem derülnek. Utóbbi esetekben azonban léteznek provokáló tényezők, amelyek a rejtett enzimhiba okozta ammónia felhalmozódását fokozhatják:

  • lázas vírusfertőzés
  • magas proteinbevitel
  • magas intenzitású fizikai aktivitás és /vagy szénhidrát-megszorított étrend
  • gyógyszerek: prednisolone, kortikoszteroidok, valproinsav.

A tünetek lehetnek: letargia, zavartság, fejfájás, hányinger – hányás, izomgyengeség, hanyatló sportteljesítmény. Szélsőséges esetben a fokozódó agyödéma mellett kóma és halál léphet fel.

Az esetet taglaló cikkben is leírják, hogy a versenyző már hetekkel a halála előtt beszámolt a családjának, hogy “furcsán” érzi magát és letargiáról panaszkodott. Összességében tehát a sportolónő egy kifejezetten enyhe enzimzavarban szenvedhetett, hiszen 25 esztendősen vélhetőleg legalább egy lázas vírusfertőzést átvészelt már az életében, szült két gyermeket és 2014-ben sikeres versenyszezont zárt le.

Ebben az esetben vélhetőleg egyszerre több külső provokáló tényező hatására alakulhatott ki egy komához vezető állapot –  ami elkerülhető lett volna, ha a tüneteinek jelentkezésekor orvosi segítséget kér…!

Mi a tanulság?

 

Sportolás előtt fel kell mérni a testi- és egészségi- adottságokat – függetlenül attól, hogy amatőr vagy profi sportolóról van-e szó!

1.Alkalmas-e a mozgásszervrendszer (csontok, izületek, izomzat) aktuális állapota a tervezett sporttevékenység kivitelezésére (genetikai adottságok, alkati lehetőségek, korábbi sérülések amelyek az előző szezonhoz viszonyítva a mozgásmintázatot gyökeresen módosítják stb.)

Aki segíthet: orthopéd szakorvos, traumatológus, sportorvos és orvosi véleményezést követően gyógytornász, manuálterapeuta

2. Alkalmas-e a szív- és érrendszer a tervezett sporttevékenység kivitelezésére.

Egy eseti EKG klinikai tünetek hiányában ritkán nyújt elegendő információt arra vonatkozóan, mennyire terhelhető a keringési rendszer, van-e rejtett ritmuszavar, szívbillentyű betegség, tágult kamrák és / vagy pitvarok, veleszületett fejlődési rendellenességek stb.

Aki segíthet: kardiológus

3. Alkalmas-e az anyagcsere és a hormonrendszer a tervezett sporttevékenység kivitelezésére.

Van-e eltérés a cirkadian ritmus alapján elvárt szénhidrátanyagcsere- és hormoneredményekben (inzlinrezisztens állapot, csökkent glükóz tolerancia, hyperkortizolizmus, hypo/hyperthyreosis, hyperprolactinaemia)?

Van-e felszívódási zavar (vas, B12 Vitamin, stb), táplálékintolerancia vagy allergia okozta speciális anyagcserehelyzet ami a makro- és mikrotápanyagok és nyomelemek – vitaminok felszívódásának befolyásolásával hat az energiaegyensúlyra és sportteljesítményre?

Cirkadian ritmushoz illesztett -e a fehérje / aminosavbevitel? Jól van-e megválasztva a fehérjeforrás (állati/növényi/kevert/designer, HD/ISO/koncentrátum , BV, egyféle/többféle, mivel kombinálva, stb)?

Mekkora a test fehérjeigénye (nemhez, életkorhoz, testösszetételhez, sportághoz, sportcélhoz, aktuális formához igazítva)?

Hogyan érjük el a sportcélokat étkezés és speciális táplálkozási célú élelmiszerek, táplálékkiegészítők segítségével?

Aki segíthet: belgyógyász – endokrinológus, dietetikus

De mi a helyzet a proteinnel?

 

Továbbra sincs egyértelmű bizonyíték egészséges egyének esetében a tartósan fennálló magas fehérjebevitel egészségkárosító hatására!

Beszűkült vesefunkció mellett élő sportolók esetében egyénre szabott fehérjebeviteli terv és rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges, mivel egyes esetekben a vesefunkció romlásáról számoltak be kutatók…

A folytatást a Pump&Flex Magazin 2017 októberi számában olvashatod. 

(Megjegyzés: egészséges sportolók fehérjefogyasztására vonatkozó legfrisebb International Society of Sports Nutrition (ISSN) ajánlás itt érhető el.)

Cikk szerzője: dr. Breyer Helga belgyógyász, Sportkontroll

iratkozz fel a hírlevelünkre, ha szereted az írásainkat

ezek is érdekelhetnek

UB-ra készülünk 10.rész: Ezért van a dietetikus

FUTÓKNAK SOROZAT: 4.rész: Legális “doppingok” a verseny alatt